XIII.

 

„Hírlaptörténetünk útját a Mercurius Hungaricus, illetve Mercurius Veridicus után az időben arányosan elosztott négy mérföldkő jelzi”, ezek egyike a Pressburger Zeitung, leghosszabb ideig fennálló lapunk. (133.) Felvetődik a kérdés, mi a lap jelentősége, szerepe az egykorú magyarországi sajtóban és a sajtó fejlődésében?

A budai Wichentlich zweimal neuankommender Mercurius megszűnte után csaknem huszonöt évig nem jelent meg hírlap Magyarországon, 1764 után a Pressburger Zeitung volt az egyetlen hírlap egészen 1780-ig. Ekkor indult meg a Magyar hírmondó. Német nyelvű újság csak Erdélyben jelent meg, 1784-től kezdve. (Siebenbürger Zeitung) A második magyar nyelvű lap Bécsben jelent meg, Magyar Kurir címmel, 1796-ban.

Ez volt a sajtóhelyzet a lap első húsz évében. Mondhatjuk, hogy ez idő alatt egyedül tájékoztatta a hazai németül olvasó közönséget, hiszen a közlekedés fejletlensége miatt az erdélyi lapnak nem volt jelentősége szűkebb hazáján kívül. Mint láttuk a lap nem szorítkozott kizárólag hírek közlésére, de hozzájárult a felvilágosodás terjesztéséhez is. Ebben a munkában német nyelvterületen az élen járt. (134.) Az egykorú német újságok hírszolgálata természetesen jobb és nagyobb méretű lehetett, de színvonal tekintetében a Pressburger Zeitung feltétlenül állta a versenyt. Hírszolgálat tekintetében is előnyös helyzetet biztosított Bécs közelsége, illetve a két várost naponta összekapcsoló postajárat.

A cenzúra az újságokat szigorúan ellenőrizte, a kormányzat is megtett mindent az újságok számának csökkentésére, mégis sikerült átvészelnie a mélypontot jelentő 1805-ös évet, melyet Magyarországon csak a budai német, a pozsonyi latin és a bécsi magyarnyelvű napilap élt túl.

A hazánkban megjelenő németnyelvű lapok között nem csak a legrégibb és legerősebb, de legmagasabb színvonalú is volt. (135.) A XIX. század elején, a reformkor megindulásakor, bár Pozsony már több évtizede nem központja többé az országnak, sikerül a Pressburger Zeitungnak megtartania előkelő helyét, hiszen, mint említettük az országgyűlés híreit csak hírei nyomán közölhetik, pl. A bécsi magyar újságok.

Nem esünk túlzásba, ha Pressburger Zeitungot úgy jellemezzük, hogy a szelleme nem, csak a nyelve különböztette meg a magyar újságoktól, ami bizonyos és nem is kis mértékben, korlátot jelentett számára. A németnyelvű lapok közt többé nem őrizhette meg vezető szerepét, hiszen az ország szellemi középo9ntja Pest lett, elhódítva ezt a szerepet Pozsonytól, de mindig fontos állomása a tárgyalt időszakban, és még egy ideig azon túl is a Budapestet Béccsel összekötő útnak.

Pozsonynak mindig szüksége volt újságra, sőt újságokra, de hogy a Pressburger Zeitung viselheti 129 éves fennállásával a leghosszabb életű magyarországi lap büszke címet, annak köszönheti, hogy szerkesztői mindenkor meg tudtak felelni a társadalom velük szemben támasztott igényének.